Repertoár

Repertoár2018-07-20T11:32:36+00:00

Műsor

Mendelssohn négy sorozatnyi kórusdalt adott közre – és néhányat halála után publikáltak –, melyek leginkább a tavaszról, az erdőkről és a vándorlásról szóló versek megzenésítései. Ezt a sorozatot 1840-ben op. 48-ként adta ki, a hat költemény témája a tavasz (no. 1-3), a pacsirtadal (no. 4), a vándorlás (no. 5) és az ősz (no. 6) – a legutóbbi két részből áll, egy lassabb, meditatív karakterű első szakaszt követ egy élénkebb második, melyet a tavasz visszatérése indokol a szövegben, amikor minden új levél új reményt hoz.

Bella Máté fiatal kora ellenére számos hazai elismerést kapott és külföldön is gyakran játsszák kompozícióit. Tagja a Studio 5 nevű zeneszerző csoportnak, zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. Juhász Gyula Béke című versét az első világháború kitörésének százéves évfordulójára zenésítette meg az Európai Koncerttermek Szövetségének felkérésére. Rendkívüli érzékenységgel kezeli a költeményt, a kórusmű hangzásvilága szinte a későromantika gazdagságát idézi meg.

Magyarországon talán az egyik legismertebb egyházi latin szövegeket megzenésítő szerző Orbán György, aki ugyanakkor számos világi szöveg által inspirált kórusművet és dalt is írt. Tavaly a Zeneakadémián 70. születésnapja alkalmából nagyszabású szerzői esttel köszöntötték. Da Pacem, Domine („Adj békét a mi időnkben”) című művét a Nemzeti Ifjúsági Kórus mutatja be. A mű olyan egyszerűen és tisztán kezdődik akár egy gregorián dallam, de hamar egzaltáltabb lesz,  ezzel is kifejezve a lírai én belső vívódásait. A dinamikák váltogatása és a gyakori modulációk jellemzők a modern magyar egyházzene kis ékkövére, mely végül békére találva, F-dúrban ér véget.

Az amerikai karvezető, zeneszerző és egyetemi tanár Z. Randall Stroope nagyon aktívan részt vesz a nemzetközi és az egyesült államokbeli zenei életben. Az egyik legismertebb rövidebb terjedelmű kórusműve The Conversion of Saul („Saul megtérése”), mely 2004-ben jelent meg. A kezdő sorok latin szövegre íródtak, zeneileg a korai keresztény egyház brutális üldözését fejezik ki – olykor kiáltásokat és dobbantásokat is előír a szerző. Ám amikor egy hang megszólítja Sault és arra kéri, hogy a gyűlöletet fordítsa szeretetté, a zene lassabb és sokkal barátságosabb lesz, a kórusmű pedig meglepő módon törékeny pianissimóval ér véget.

Varga Judit a zeneszerzők fiatalabb generációjához tartozik, de már számos elismerést kapott, szerzeményeit rangos fesztiválokon és koncerttermekben játszották. Tagja a Studio 5 zeneszerzői csoportnak és zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. The Night („Az éjszaka”) című új darabját Hermann von Gilm zu Rosenegg költeményének angol fordítására írta a Nemzeti Ifjúsági Kórus számára. Számos igen érdekes hangi effektus található a műben, pl. suttogás vagy egy speciális vibrato, mely csak fokozza a szöveg és a zene együttes hatását.

Kocsár Miklósra erősen hatott a bartóki zenei tradíció, melyből saját stílusa is kifejlődött, sok kórusművet és számos hangszeres művet komponált, gyermekkari művein sok gyerek nőtt fel és szerette meg a kóruszenét Magyarországon. Májusi kétségbeesés című darabját a Kányádi Sándor versére írta 2006-ban. A költemény a tavaszról szól, de mégis teljesen különbözik azoktól a szövegektől, melyek Mendelssohn ihletői voltak, itt úgy tűnik már nincs remény a jövőt illetően. A zene egyszerű, a harmóniák szinte sivárak, a zeneszerző mégis egy dúr akkorddal zárja a kompozíciót. A mű előadásával a nemrég elhunyt Kányádi Sándorra is emlékezünk.

Kodály Zoltán az Este című kórusát zeneakadémiai tanulmányai idején komponálta, zenéjén érezhető zeneszerzés tanárának, Hans Koesslernek késő romantikus stílusa, de a jellegzetes kodályi hangzásvilág is már jelen van. A verset Gyulai Pál írta, aki Petőfi, Jókai és Arany nemzedékének tagja, Kodály egyetemi tanárainak egyike volt.

Molnár Anna balladája arról szól, hogy egy katona elrabol egy fiatalasszonyt a családjától, akinek aztán sikerül visszaszöknie – igaz, ehhez meg kellett ölni az erőszakos katonát. Mint sok Kodály kórus esetében, a szöveg tudatos szerkesztés eredménye. A zeneszerző szándéka az volt, hogy a legköltőibb sorokat a legszigorúbb szerkezettel és drámai fegyelemmel társítsa. A kórusmű 1936-ban keletkezett egy olyan népdal felhasználásával, melyet Kodály maga gyűjtött 1914-ben.

A kecskeméti közönség tavaly már hallhatott egy jelentős Vajda János művet Istenes ének címmel, melyet a szerző a reformáció 500. évfordulójára komponált. Az Alleluját Babits Mihály „Bénára, mint a megfagyott tag” című verse ihlette és a költő századik születésnapjára készült. Sokat követel ez a darab az előadóktól, de ugyanakkor nagyon megindító, mert a szöveg komoly, sokszor gyötrődéssel járó küzdelmekről szól, ám az „Alleluja” szó viszonylag már korán megjelenik és végül csak ez a szó marad a mű ünnepélyes fináléjában.

Az ősbemutatók zeneszerzői

Varga Judit
Erkel Ferenc-díjas és Bartók–Pásztory-díjas zongorista, zeneszerző, egyetemi oktató

Orbán György
Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, egyetemi oktató

Találkozzunk koncertjeink valamelyikén!