Műsor 2018

Mendelssohn négy sorozatnyi kórusdalt adott közre – és néhányat halála után publikáltak –, melyek leginkább a tavaszról, az erdőkről és a vándorlásról szóló versek megzenésítései. Ezt a sorozatot 1840-ben op. 48-ként adta ki, a hat költemény témája a tavasz (no. 1-3), a pacsirtadal (no. 4), a vándorlás (no. 5) és az ősz (no. 6) – a legutóbbi két részből áll, egy lassabb, meditatív karakterű első szakaszt követ egy élénkebb második, melyet a tavasz visszatérése indokol a szövegben, amikor minden új levél új reményt hoz.

Bella Máté fiatal kora ellenére számos hazai elismerést kapott és külföldön is gyakran játsszák kompozícióit. Tagja a Studio 5 nevű zeneszerző csoportnak, zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. Juhász Gyula Béke című versét az első világháború kitörésének százéves évfordulójára zenésítette meg az Európai Koncerttermek Szövetségének felkérésére. Rendkívüli érzékenységgel kezeli a költeményt, a kórusmű hangzásvilága szinte a későromantika gazdagságát idézi meg.

Magyarországon talán az egyik legismertebb egyházi latin szövegeket megzenésítő szerző Orbán György, aki ugyanakkor számos világi szöveg által inspirált kórusművet és dalt is írt. Tavaly a Zeneakadémián 70. születésnapja alkalmából nagyszabású szerzői esttel köszöntötték. Da Pacem, Domine („Adj békét a mi időnkben”) című művét a Nemzeti Ifjúsági Kórus mutatja be. A mű olyan egyszerűen és tisztán kezdődik akár egy gregorián dallam, de hamar egzaltáltabb lesz,  ezzel is kifejezve a lírai én belső vívódásait. A dinamikák váltogatása és a gyakori modulációk jellemzők a modern magyar egyházzene kis ékkövére, mely végül békére találva, F-dúrban ér véget.

Az amerikai karvezető, zeneszerző és egyetemi tanár Z. Randall Stroope nagyon aktívan részt vesz a nemzetközi és az egyesült államokbeli zenei életben. Az egyik legismertebb rövidebb terjedelmű kórusműve The Conversion of Saul („Saul megtérése”), mely 2004-ben jelent meg. A kezdő sorok latin szövegre íródtak, zeneileg a korai keresztény egyház brutális üldözését fejezik ki – olykor kiáltásokat és dobbantásokat is előír a szerző. Ám amikor egy hang megszólítja Sault és arra kéri, hogy a gyűlöletet fordítsa szeretetté, a zene lassabb és sokkal barátságosabb lesz, a kórusmű pedig meglepő módon törékeny pianissimóval ér véget.

Varga Judit a zeneszerzők fiatalabb generációjához tartozik, de már számos elismerést kapott, szerzeményeit rangos fesztiválokon és koncerttermekben játszották. Tagja a Studio 5 zeneszerzői csoportnak és zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. The Night („Az éjszaka”) című új darabját Hermann von Gilm zu Rosenegg költeményének angol fordítására írta a Nemzeti Ifjúsági Kórus számára. Számos igen érdekes hangi effektus található a műben, pl. suttogás vagy egy speciális vibrato, mely csak fokozza a szöveg és a zene együttes hatását.

Kocsár Miklósra erősen hatott a bartóki zenei tradíció, melyből saját stílusa is kifejlődött, sok kórusművet és számos hangszeres művet komponált, gyermekkari művein sok gyerek nőtt fel és szerette meg a kóruszenét Magyarországon. Májusi kétségbeesés című darabját a Kányádi Sándor versére írta 2006-ban. A költemény a tavaszról szól, de mégis teljesen különbözik azoktól a szövegektől, melyek Mendelssohn ihletői voltak, itt úgy tűnik már nincs remény a jövőt illetően. A zene egyszerű, a harmóniák szinte sivárak, a zeneszerző mégis egy dúr akkorddal zárja a kompozíciót. A mű előadásával a nemrég elhunyt Kányádi Sándorra is emlékezünk.

Kodály Zoltán az Este című kórusát zeneakadémiai tanulmányai idején komponálta, zenéjén érezhető zeneszerzés tanárának, Hans Koesslernek késő romantikus stílusa, de a jellegzetes kodályi hangzásvilág is már jelen van. A verset Gyulai Pál írta, aki Petőfi, Jókai és Arany nemzedékének tagja, Kodály egyetemi tanárainak egyike volt.

Molnár Anna balladája arról szól, hogy egy katona elrabol egy fiatalasszonyt a családjától, akinek aztán sikerül visszaszöknie – igaz, ehhez meg kellett ölni az erőszakos katonát. Mint sok Kodály kórus esetében, a szöveg tudatos szerkesztés eredménye. A zeneszerző szándéka az volt, hogy a legköltőibb sorokat a legszigorúbb szerkezettel és drámai fegyelemmel társítsa. A kórusmű 1936-ban keletkezett egy olyan népdal felhasználásával, melyet Kodály maga gyűjtött 1914-ben.

A kecskeméti közönség tavaly már hallhatott egy jelentős Vajda János művet Istenes ének címmel, melyet a szerző a reformáció 500. évfordulójára komponált. Az Alleluját Babits Mihály „Bénára, mint a megfagyott tag” című verse ihlette és a költő századik születésnapjára készült. Sokat követel ez a darab az előadóktól, de ugyanakkor nagyon megindító, mert a szöveg komoly, sokszor gyötrődéssel járó küzdelmekről szól, ám az „Alleluja” szó viszonylag már korán megjelenik és végül csak ez a szó marad a mű ünnepélyes fináléjában.

Műsor 2019

Bárdos Lajos (1899-1986) a Zeneakadémia zeneszerzés szakán egy évet Siklós Albertnél, négy évet Kodály Zoltánnál végzett. Először alma materének egyházkarnagy-képző tanszakán, később a középiskolai énektanár- és karvezetésképző, valamint a zenetudományi tanszakon tanított. Gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkotják. Este van már – Szakcsi népdalok Könczöl Ferenc gyűjtéséből – című műve három népdalt mutat be egyre gyorsuló tempóban (Andante sostenuto; Andantino grazioso, leggiero; Con brio).

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus a 20. századi magyar zenetörténet meghatározó alakja. Vegyeskarainak legújabb kiadása öt tematikus csoportba sorolta kórusműveit: általános, lelkesítő és tanulságos tartalmú szövegek; népdalfeldolgozások; egyéb témájú költői szövegek; vallásos, bibliai és liturgikus szövegek; magyar történelmi témájú szövegek. Az 1934-ben komponált Székely keserves a népdalfeldolgozások közé tartozik. A szöveg az elmúlásról szól, ezért a mű széles érzelmi és dinamikai skálán mozog, a dallamot kísérő szólamok általában a fájdalmas ‘aj’ szócskát éneklik, kivéve a darab közepe fele, amikor az összes szólam egységesen harangzúgást utánoz.

Bartók Béla a 20. századi magyar zenetörténet másik meghatározó alakja. Kodály Zoltánnal közösen fedezték fel az addig szinte ismeretlen parasztzenét és tették közkinccsé a nagyközönség számára. Magyar népdalok vegyeskarra című kompozícióját 1930-ban írta, mely legnehezebb kórusletétje, a mai napig kevés vegyeskar birkózik meg vele. Az eredetileg négytételes műből a két középső szerepel a Nemzeti Ifjúsági Kórus műsorán: ‘A bujdosó’ és ‘Az eladó lány’. Előbbi különleges jellegét a kórusművekben szokatlan, népi melizmatikus stílus adja, utóbbi pedig tréfás, scherzo karakterű.

Varga Judit 1979-ben született Győrben. A kortárs magyar zeneszerzők fiatalabb csoportjához tartozik, de már számos elismerést kapott, szerzeményeit rangos fesztiválokon és koncerttermekben játszották. Tagja a Studio 5 zeneszerzői csoportnak és zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. The Night (‘Az éjszaka’) című darabját Hermann von Gilm zu Rosenegg költeményének angol fordítására írta a Nemzeti Ifjúsági Kórus számára. Számos igen érdekes hangi effektus található a műben, pl. suttogás vagy egy speciális vibrato, mely csak fokozza a szöveg és a zene együttes hatását.

Bella Máté 1985-ben született Budapesten. Fiatal kora ellenére számos hazai elismerést kapott és külföldön is gyakran játsszák kompozícióit. Tagja a Studio 5 nevű zeneszerző csoportnak, zeneszerzést oktat a Zeneakadémián. Béke című művét Juhász Gyula versére az első világháború kitörésének százéves évfordulójára írta az Európai Koncerttermek Szövetségének felkérésére. Rendkívüli érzékenységgel kezeli a költeményt, a kórusmű harmóniavilága különleges és szinte a későromantika gazdagságát idézi meg – ezzel is kifejezve a béke iránti vágyódást.

Kocsár Miklós 1933-ban született Debrecenben. Erősen hatott rá a bartóki zenei tradíció, melyből saját stílusa is kifejlődött, sok kórusművet és számtalan hangszeres művet komponált, gyermekkari művein sok gyerek nőtt fel és szerette meg a kóruszenét Magyarországon. Májusi kétségbeesés című darabját Kányádi Sándor versére írta 2006-ban. Bár a költemény a tavaszról szól, úgy tűnikmégsincs remény a jövőt illetően. A zene egyszerű, a harmóniák szinte sivárak, a zeneszerző mégis egy dúr akkorddal zárja a kompozíciót. A mű előadásával a tavaly elhunyt Kányádi Sándorra is emlékezünk.

Orbán György 1947-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és zeneelméletet tanult. Magyarországra költözését követően 1979-től 1990-ig az Editio Musica Budapest zenei szerkesztője volt, 1982-től 2009-ig a Zeneakadémián zeneelméletet
és zeneszerzést tanított. Eleinte avantgarde zenei irányzatok hatottak rá, majd tonális fordulatot vett művészete. Színpadi, oratorikus, instrumentális és vokális kompozíciói mellett film- és színpadi kísérőzenéket egyaránt alkotott. A Nemzeti Ifjúsági Kórus műsorán most három Shakespeare
megzenésítése hallható: Lanthúr ha szól (VIII. Henrik), Come away (Vízkereszt vagy amit akartok) és O, Mistress Mine (Vízkereszt vagy amit akartok).

Csemiczky Miklós 1954-ben született Budapesten. 1977-1982 között Sugár Rezsőnél és Petrovics Emilnél tanult zeneszerzést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Vajda János, Selmeczi György és Orbán György zeneszerző társaival közös zenei műhelyt hoztak létre Fiatal Zeneszerzők Csoportja néven. Tanári tevékenysége a diploma megszerzése óta folyamatos. Hosszú évek óta részt vesz a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny munkájában mint zsűritag és meghívott zeneszerző. Darabjai gyakran szerepelnek a hazai és a külföldi koncertélet rendezvényein, illetve a Magyar Rádió műsoraiban. Húnyt szemmel című kompozíciója Babits Mihály versére íródott a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére.

Vajda János 1949-ben született Miskolcon. A klasszikus tradíció szellemében alakított életművében az operától a versenyművekig, a nagyzenekari kompozícióktól az oratóriumokig, a kamaraművektől a kórusokig minden fontos műfaj megtalálható. A görcsös újdonságkereséstől mindig is
tartózkodott, a múlt értékei számára a jelenben is érvényes irányokat jelölnek ki. A kolinda a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő népi dallamok összefoglaló neve. Bár Bartók zenésített meg olyan kolinda szöveget, melynek nincs kapcsolata a keresztény karácsonnyal, Vajda János Kolinda című kórusműve kifejezetten keresztény töltetű: egy csillag jelent meg az égen, mely megjósolta Krisztus születését. A ritmikailag igen összetett műben magyarul és latinul is elhangzik a biztatás: Zengjünk neked, Uram, éneket!

Az ősbemutatók (2018) zeneszerzői

Varga Judit
Erkel Ferenc-díjas és Bartók–Pásztory-díjas zongorista, zeneszerző, egyetemi oktató

Orbán György
Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, egyetemi oktató

Találkozzunk 2019-ben is!